Dai 13-sho - Na shitei

"A tanítvány gyakran felülmúlja mesterét"

Hazamentünk hozzám, egyenesen fel a szobámba. Eléggé zavarban voltam emiatt... Az igazat megvallva ő az első lány, akit felhoztam a szobámban.. nem is Ő az ELSŐ akit egyáltalán felhoztam a szobámba. Ő viszont egyáltalán nem tűnt izgatottnak... Csodálkozva nézett körbe a szobámba, majd felkapta az egyik gitárom, és az ágyra telepedett vele... Néztem őt, ahogy az ágyamon ül törökülésben, és közben a gitáromon játszik... Álomszerű kép volt... Ekkor kérdőn fordult felém.. Én végre észrevettem magam, leraktam a sulis táskám, kihámoztam a gitárom a tokjából, és leültem mellé. Előhalásztam a kottákat is, és elé terítettem. Ő kíváncsian bújni kezdte őket, majd halkan lejátszotta. Utána rám nézett, és így szólt:
 - Na akkor kezdhetjük?
 - Meg is vagy?
 - Aha. A szöveg még nincs meg?
 - Némileg megvan.. Várj, ide hozom - szaladtam az asztalomhoz- Tessék.. ez lenne az.
 - Rendben van. Na akkor kezdjük a zenével, és ha az megvan, hozzávesszük a szöveget is.
Elkezdtünk gitározni... Ő csukott szemmel játszott, miközben én a kottát bújtam... Annyira... megalázó volt... Én írtam a dalt, ő mégis első olvasás után eljátssza hibátlanul... Végeztünk a számmal... Kinyitotta a szemét, és rám nézett...
 - Remek dalszerző vagy - mondta mosolyogva.
 - Köszönöm - mondtam zavartan.
Ő a dalszövegért nyúlt... Féltem, hogy mit fog mondani róla... Szerintem egy kissé túl.. nyálas lett... Féltem... mint eddig még sohasem... Néztem, ahogy olvassa a dalszövegemet...Majd egyszer csak a gitárjáért nyúl, s játszani kezd... és énekel... Ismét hallhatom azt az angyali hangját....Azonnal megtanulta a dalszöveget... se perc alatt... ennyi idő alatt max 2-szer olvashatta át.. elképesztő a memóriája... Gyorsan végig játszotta, majd rám nézett...
 - Ha nem gond, annál a résznél, amit én énekelek, egy kicsit változtatnék...
 - Jó persze, semmi gond - mondtam gyorsan.
 - Na akkor, kezdhetjük? - mosolygott rám.
 Én zavartan bólintottam, majd játszani kezdtünk... Már az elején elcsúsztam egy fél hanggal, de ő azonnal kijavította az én hibámat.. elképesztő....Amikor összhangba kerültünk annyira jól szóltunk... szinte extázisba estem...


Felmentünk hozzá... Csak most gondoltam bele, hogy most járok először a házában... Fiú házában már jártam, de valamiért most sokkal jobban izgultam, mint amikor Shiki-hez mentünk.... Talán azért, mert máshogy nézek kettőjükre... Shiki olyan, mintha a bátyám lenne... De Izaya... ő más... valahogy... többet érzek iránta... Megérkeztünk.. elég nagy ház... Felmentünk a szobájába.. eléggé meglepődtem.. Nem pont ilyenre számítottam.. Azt vártam, hogy majd tt minden a zenéről fog szólni... De nem... Minden olyan... rendezett volt... Nem akartam, hogy ez az egész furán vegye ki magát, ezért felkaptam az egyik gitárt, és az ágyára telepedtem vele.. leültem törökülésbe... Otthon is mindig így ülök, ha gyakorolni karok.. valahogy így jobban megy.. nem tudom miért... Csak ekkor vettem észre, hogy engem figyel.. Kérdőn néztem rá, mire ő levette a táskáját, elővette a gitárját, kezében a kottákkal mellém ült.... Lerakta őket elém.. Én kíváncsian néztem őket.. Gyorsan átfutottam, majd sablonosan eljátszottam. Amikor végeztem vele, ránéztem...
 - Na akkor kezdhetjük?
 - Meg is vagy? - kérdezte csodálkozva.
 - Aha. A szöveg még nincs meg?
 - Némileg megvan.. Várj, ide hozom - szaladta az asztalához- Tessék.. ez lenne az.
 - Rendben van. Na akkor kezdjük a zenével, és ha az megvan, hozzávesszük a szöveget is.
Játszani kezdtünk. Becsuktam a szemem, hogy jobban tudjak koncentrálni... Már tudtam a kottát... nem az volt a baj... De még sose játszottam együtt egy fiúval.. Annyira izgultam, hogy mit szól majd hozzá... Muszáj volt koncentrálnom... Vége.. mesés szám... Rá néztem...
 - Remek dalszerző vagy - mondtam mosolyogva.
 - Köszönöm - motyogta, s láttam zavarát.
A dalszövegért nyúltam.. Beleolvastam, és nagyon meglepődtem... A dallamból már gondoltam, hogy szerelmes dal lesz, de nem gondoltam volna, hogy ilyen erős érzelmeket ír le benne... Azonban a lány része egy kicsit gyenge volt.. Nem tudja mit is éreznek a lányok... Sebaj.. majd én segítek neki... egy kicsit belejavítok... A gitáromért nyúltam, és egyszer gyorsan eljátszottam, és elénekeltem.. először még az ő szövegével.. amikor végeztem, felé fordultam.
 - Ha nem gond, annál a résznél, amit én énekelek, egy kicsit változtatnék...
 - Jó persze, semmi gond - mondta gyorsan.
 - Na akkor, kezdhetjük? - mosolyogtam rám.
Zavarban volt... az első hangnál egy kicsit elcsúszott, de segítettem, így hamar visszatért... Hihetetlenül gyorsan rátaláltunk az összhangra... Csodásan szólt... 2 gitár, 2 hang, 2 szív...